Fertő-tó, vagy ahogy a helyeik nevezik, Fertő (németül: Neusiedler See) Közép-Európa harmadik legnagyobb, a Balaton után a második legkönnyebben felmelegedő tava. Méltán választják egyre többen nyaralóhelynek vagy hosszú hétvégi wellness kikapcsolódás célpontul ezt a környéket.
Fontos települések a térségben szállás ajánlóval: Sopron, Fertőmeggyes, Pátfalu, Hegykő, Ruszt, Illmic, Fertőd, Feketeváros, Boldogasszony, Fertőrákos, Fertőszéplak és Hidegség.
St. Martins Therme & Lodge 4**** ITT – a Fertő tó mellett, környékén: egy kiváló 4 csillagos luxus szálloda. A magas árakért cserében igazán magas szintű wellness szolgáltatást is kapunk.
Szálláshely foglalás olcsótól a luxusig (árak keresése és összehasonlítása): Ausztria (Mörbisch am See): Szállás Ausztria ITT, – a Fertő tó mellett, környékén. – Keresse ki a leginkább megfelelő ajánlatot, és utána innen a piros linkről kezdve kezdje el a foglalást! Fertő-Hanság Nemzeti Park hotelek, turista vendégházak.
Kiemelten kedvelt, jó szállások: Sopron szállás, a Fertő tó mellett ITT. Még több vendég élménybeszámoló a szálloda és kiadó apartman lehetőségekről. Szálláskereső, szoba választó akciós ajánlatokkal azonnali visszaigazolással. Sopronbánfalvi Kolostor Meditációs és Elvonulási Központ 4 ****, és még több luxus vagy különleges ház ajánlatai. Erhardt Panzió **** (4+ vendégház) is
Kisebb kedves panziók és komoly wellness hotelek is vannak a körzetben. Hotel Drescher, Das Mittelpunkt, Das Schmidt Privathotel, Landhaus Pannonia, az am Greiner kevéssé kedvelt, a Polus panzió és a Seehotel Rust sokak kedvencei. Sopron 8-10 km-es távolsága tényleg egy kellemes kerékpáros út. Apartman (kiadós lakás és szoba), kis vendégházak,kellemes wellness felüdülés, kerékpártúrák szép környezetben. Nyaralás helyszínnek is ideális pároknak és családoknak egyaránt.
A tó só koncentrációja 33-szorosa a Balatonénak, igazi alföldi, síkvidéki sóstó. Hosszúsága 35, szélessége 7-15 kilométer, tengerszint feletti magassága 114 méter. Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található.
Területén Ausztria és Magyarország osztozik, nagyobbik része osztrák terület. A tó partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az osztrák Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A tó nevét adó „fertő” szó jelentése mocsaras, agyagos, sáros hely, a 337 négyzetkilométeres tó magyar részen elnyúló vízfelületének 4/5-ét, az osztrákénak felét ma is nád fedi. 2001. decembere óta a Fertő-táj, és ennek részeként a Fertő tó is az UNESCO világörökség részét képezi.
A tó környékét már az újkőkorban is lakták. A rómaiak Pelso név alatt ismerték, melyet a Balatonra is alkalmaztak. A rómaiak idejében virágzó élet folyt itt, amit számos építménymaradvány és temető is bizonyít. A római határőr katonák a Fertőrákos és Fertőmeggyes között épített Mithras-barlangban a perzsa Napisten számára emeltek oltárt. A tó német Neusiedl elnevezése a tatárjárás után betelepített német telepesekre utal. A legenda szerint Galerius császár a 4. században kiszáríttatta a tavat, ám az csakhamar újra megtelt vízzel. A tó gyakori áradása és apadása több oklevélben is nyomon követhető. A 14. században még vámot is szedtek rajta. A 19. században a nagy szárazság miatt kiszáradt, a fennmaradt iszap pedig annyira telítődött vízzel, hogy veszélyes volt járni benne. A tómeder 1869-ig teljesen száraz volt, minek következtében felszántották és gazdasági épületeket emeltek benne. A kiszáradás után a tó belsejében sók keletkeztek, a keleti parton virágzó szikport a lakók összesöpörték és szappant készítettek belőle. A kiszáradás idején nem volt ritka a délibáb jelensége sem. Határ menti tóvá a trianoni békeszerződés értelmében vált.
A tó földtanilag a Kisalföldhöz tartozik, míg a tótól keletre húzódó táj kisebb szikes és sós tavaival, homokos síkságaival inkább az Alföldre hasonlít. A nyugati partot szegélyező dombsor a Soproni-hegység nyúlványa. A dombvonulatot követő szikes rétek a Hanság égerlápjaiba vezetnek át. A tavat egyetlen igazi folyó táplálja, a Vulka.
A Fertő-tó lefolyástalan vizében és iszapjában magas a nátrium koncentrációja, emiatt vize erősen lúgos és sós, iszapja gyógyhatású, keleti partja viszont szikesedik. Így kiterjedése is folyton változik. A történelem során többször is kiszáradt, 100-120 évenként a vize olykor teljesen eltűnik, de arra is volt már példa, hogy Balaton méretűre duzzadva öt falut nyelt el. Viharos szél idején nem ritkán ferde a vízállása.
A Fertő-tói nádrengeteg európai jelentőségű madárparadicsom, vonulási időszakban szinte minden európai vízimadár fajt megtalálunk itt. Mind a fészkelő, mind az átvonuló madárfajok számát és mennyiségét tekintve a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madár élőhelye tehát. A nádasban költ a nagy kócsag, de itt fészkel a vörös gém és a kanalasgém is, ahogy a nyári lúdat és az üstökösrécét is megtaláljuk. A ragadozó madarak közül a barna rétihéja és a rétisas jellemző a tájra. A nádi énekesmadarak közül legjellegzetesebb a sitke, melynek legnagyobb állománya költ itt.
A Fertő tónak nemcsak madárvilága jelentős, növényvilága is egyedülálló az egész Földön. A tó partját nagy kiterjedésű nádasok szegélyezik, olyan, főként sókedvelő növények települtek ide, melynek tagjai között számos faj egyedül itt fordul elő. Ezek általában tengerparti növények, sásfélék, nád, káka és a boszorkánygyűrűket építő fésűshínár.
A tóban harmincféle hal él. A ponty, a csuka mellett nagyszámú kárász, compó, dévérkeszeg, sügér, réti csík, süllő és garda.
A tó közvetlen környéke kedves, változatos táj. Északon a Lajta-hegység nyúlványai, kelet felé síkság övezi, a Fertő-menti lankás lejtőket pedig szőlők borítják, hisz a környék szőlőtermelésére a tó igen kedvező hatással van. Vize és nagy mennyiségű laza iszapja jelentős hőmennyiséget képes felhalmozni, ami mérsékli a környék levegőjének hőmérséklet ingadozásait.
A természeti értékek megismerésére több bemutatóhelyen is lehetőséget nyújtanak. Ilyenek a sarródi Kócsagvár, a Fertő-Hanság Nemzeti Park (természetvédelmi terület) igazgatóságának központja, az Osli melletti Eszterházy-madárvárta, az öntésmajori és a fertőújlaki bemutatóhely is. A területet ezenfelül tanösvényeken is bejárhatjuk. A tó sajátos szépségét sétahajókkal, kenutúrákkal is felfedezhetjük.
A tó egyetlen magyarországi üdülőtelepét Fertőrákosról közelíthetjük meg. A sekély víz a fürdőzőknek csaknem meleg, kellemes strandlehetőséget kínál. A Fertő-medencében gyakoriak az erős szelek, így a vitorlások és szörfösök is felkereshetik a helyet. A Fertő és a Rákos patak csatornája pedig a horgászokat várja.
Zoomolható térképe, GoogleMaps műholdképek az útvonal tervezéshez, kirándulás ötletekhez:
Extrém sportok (veszélyes!) videó:
Hotel és olcsó szállás keresés a Fertő tó mellett, az EU-ban mégis szinte belföldön. Szállodák és panziók a térségben, képek és árak Ausztria határvidékén.
The post Fertő tó szálláshelyek: hotel és panzió foglalás appeared first on Szállás és látnivaló utazás blog: Ezüstszamár.