Ausztria
Osztrák Köztársaság
Österreich, Republik Österreich (németül)
A mi szomszédos ‘hegyvidéki kirándulás és síelős célpontunk’.
Területe: 83 858 km2
Népessége, lakosság: ~8 037 400 fő (2003) 8 316 487 (2007) – még több részlet citypopulation.de oldalon településekre lebontva is.
Népsűrűsége: 95,8 fő/km2
Fővárosa: Bécs (Wien) 1 523 600 (2 041 300) fő
Államforma: parlamentáris szövetségi köztársaság
Nemzeti ünnep: okt. 26. (a semlegességi törvény megszavazása, 1955)
Közigazgatás: 9 szövetségi tartomány (Bundesland)
Fontosabb települések: Grác (Graz) 219 500 fő, Linz 185 300 fő, Salzburg 145 500 fő, Innsbruck 115 600 fő, Klagenfurt, Kaprun, Zell am See, Schwechat, Murau, Hermagor, Bad Kleinkirchheim, St Pölten vagy Semmering.
Városi lakosság aránya: 64%
Pénznem: euro (1 euro=100 cent)
Nyelvek: német (hiv.), horvát, magyar, szlovén
Népcsoportok: osztrák 91%, szerb 2%, horvát 1% (közülük burgenlandi őshonos 40 000 fő), török 1%, német 1%, szlovén 1%, egyéb 3% (közülük magyar 25 000 fő, ebből Burgenlandban 6000 fő)
Vallások: római katolikus 85%, evangélikus 6%, felekezeten kívüli 6%, mohamedán 1%, egyéb 2%
Születéskor várható élettartam: férfiak 75 év, nők 81 év
Népesség növekedés: 0,23%
Csecsemőhalandóság: 4,4%o
Írástudatlanság: 2%
Férfiak/nők aránya: 0,95
Legmagasabb pont: Grossglockner, 3797 m
Legfőbb folyók: Duna (Donau). Inn. Mura (Mur), Dráva (Drau)
Gazdaság: ipari ország
Hazai össztermék (GDP) /fő (PPP): 27 700 USD (2002)
Munkanélküliség: 4,8%
Munkaerő: 4,3 millió fő
Infláció: 1,8% (2002)
A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 2%, ipar 33%, szolgáltatások 65%
Exporttermékek: műszaki felszerelések, gépjármű alkatrészek, papír és papíráru, fémek, vas és acéláruk, textil, élelmiszer
Importtermékek: műszaki berendezések, számítógépek, nyersolaj és olajtermékek, műtrágya, élelmiszer
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, Svájc, USA, Magyarország
A Közép-Európában fekvő ország területének több mint kétharmadát a Keleti- Alpok láncai szövik át. A Dunától északra a Cseh-masszívumhoz tartozó Osztrák-gránitfennsík 300-600 m magas felszíne húzódik. Keleten nagy, folyók által feltöltött medencék (Bécsi-, Gráci-medence) találhatók.
Ausztria területét i. sz. 15-ben a rómaiak foglalták el, és az 5. századig uralták, amikor a völgyekben szláv törzsek telepedtek le, illetve a Keleti-Alpok vidékét germán törzsek szállták meg. Az ezredfordulón előbb Ostmark, majd Österreich néven a Német-római Birodalom része. Illetve a Habsburgok hatalomra jutása után annak központja lett. A soknemzetiségű ország azonban 1918-ban, az első világháború után felbomlott, és létrejött a mai Ausztria.
A politikailag semleges ország ásványkincsekben gazdag. Nagy múltú a kősóbányászata (Hallstatt, Salzburg), jelentős a magnezit-, ólom-, cink-, antimon- és rézérc kitermelése. A villamosenergia 70%-át vízerőművek szolgáltatják, szénhidrogénekből és szénből behozatalra szorul. A gazdaságot a nehézipar túlsúlya (vaskohászat, fémfeldolgozás, gépgyártás, vegyipar) jellemzi. Jelentős a fa- és papíripar. Fejlett, belterjes, 90%-ban önellátó mezőgazdasága a lakosság kis részét foglalkoztatja. A magasabb hegyi régiókban a havasi pásztorkodás, erdőgazdálkodás (az ország területének kb. 40%-a erdő) jellemző, a völgyekben, medencékben szántóföldi növénytermesztés (búza, takarmány, cukorrépa), helyenként szőlőtermesztés és állattenyésztés (szarvasmarha, sertés) folyik. A világelsők között van az idegenforgalmi bevételeit tekintve. A fő vonzerőt a síparadicsomok, a gyógyüdülőhelyek, túraközpontok és műemlékvárosok jelentik minden évszakban.
Gyönyörű hegyi tóvidékek és rejtett tavak várják a kirándulókat Ausztriában. Ausztriai tó lista ITT.
The post Ausztria országleírás és bevezető adatok appeared first on Szállás, látnivalók és utazás blog-fórum útikalauz portál.